Hiánypótló kutatási program indult a Széchenyi István Egyetemen, a Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze címmel. A projekt által olyan vizsgálatokat végez el az intézmény, amire Magyarországon még nem volt példa: elméleti és gyakorlati úton is feltérképezik, hogy egy dinamikus szektor, Győr esetében a járműipar milyen hatással van a városra és a térségre.

2011-ben fogadták el a Területi Agenda 2020 című európai uniós programot, melynek kohéziós politikájában a súlypont a következő tervezési időszakban (2014-2020.) a régiók helyett a nagyvárosi térségekre koncentrálódik. A szektorális politikában pedig a járműipar, azon belül az autóipar további fejlesztése kívánatos, ami az európai gazdaság meghatározó ágazata. Az ehhez kapcsolódó innovációk, kutatásfejlesztések, valamint telephelyi és működési feltételek jelentősen felértékelődnek, és az országok, valamint adott térségei a fejlődés súlypontjaivá válnak.

Győrben a járműipar évszázados múltú, a város a magyar és a kelet-közép-európai járműgyártás első számú központja. Szervesen kapcsolódik hozzá az oktatás és számos más, a térség jellemzőit alakító tényező. Ezért Győr és vonzáskörzete kiváló mintaterület egy nagycentrum működésére, funkcióinak elemzésére, azok átalakulásának leírására, a lehetséges együttműködési, irányítási rendszerek tanulmányozására, és ezzel a jövőbeli európai területi fejlesztési modell feltételeinek kidolgozására Kelet-Közép-Európán belül és Magyarországon. A Széchenyi István Egyetem 2010-2012. között kutatásokat folytatott a járműipar, azon belül az autógyártás területi hatásairól. Ezek megerősítették, hogy egy-egy járműipari termelési centrum tartós gazdaságfejlesztő hatásokat képes generálni a térségben, és olyan átrendeződési folyamatokat indíthat meg, amelyeket más szektoroknál nem regisztrálhatunk.

A „győri modell” tudományos elemzésével a kelet-közép-európai térség és a hazai területi-gazdasági fejlesztések számára ajánlhat az egyetem újszerű, eddig nem alkalmazott város és térségformáló irányokat, megoldásokat, technikákat. A projekt elméleti része a városra fókuszált rendszer modelljét írja le. Ennek tartalmaznia kell azokat a sajátosságokat, amelyek a kelet-közép-európai térségben érvényesülnek, kiemelten a gazdasági szerkezetre és városhálózati adottságaira, valamint a terület- és településfejlesztés eszköz- és intézményrendszerére. A kutatások rámutatnak, hogyan növelhető a fejlesztések hatékonysága, a források felhasználása.

A kutatás empirikus szintjének céljai három dimenzióban foglalhatók össze. Az első a járműipari körzet, valamint az ahhoz kapcsolódó növekedési pólus kutatás és az arra épülő fejlesztések módszertanának kidolgozása. A második cél a Győri Járműipari Körzet feltárása, tudományos leírása, erőforrásainak értékelése, a város és térsége kapcsolatrendszerének meghatározása, az együttműködések szervezeti, intézményi és finanszírozási kereteinek kijelölése, és végül egy új típusú, vagyis térségi szintű tervezési és fejlesztési rendszer sarokpontjainak kidolgozása. A gyakorlati kutatások harmadik célja térségi szintű kutatási és oktatási együttműködések tesztelése, majd ezek alapján azok tartalmi, intézményi kereteinek megteremtése. A projekt által egy határon is átnyúló társadalomtudományi kutatóműhely hálózat alakulhat. Az empirikus kutatás kiterjed többek között a körzet munkaerőpiacára, szociális és egészségügyi szolgáltatásaira, jövőjére, illetve az oktatás és kultúra szerepére. A fél éve tartó kutatások már kimutatták például, hogy Győrben szükség van a sportvilág gazdasági fejlesztéseihez való szakemberképzésre, illetve cégek részéről igény mutatkozik arra, hogy az egyetem műszaki képzésen belül a gazdálkodási elemek elsajátítása is hangsúlyos legyen. A projektben közel 150-en vesznek részt, a Széchenyi István Egyetem kutatói, oktatói, doktoranduszai, hallgatói, valamint külső szakértők. A kutatások már most nagy érdeklődést váltottak ki, a tudományos publikációk, kötetek kiadása mellett számos  konferenciát szerveznek Győrben a témában.